Pétfürdő
Pétfürdőt a Köztársasági Elnök 116/1997.(IX.3.)KE számú határozatával Várpalota város pétfürdői városrészéből 1997. október 1-től nyilvánította önálló községgé.
A nagyközségi címet 2001. január 1-jétől használja.
A Bakony délkeleti lábánál, igen kedvező helyen fekszik a település. A környező dolomitsziklákon és a lankás sztyeppei jellegű tájon számos védett és szigorúan védett növényritkaság található kora tavasztól késő őszig.
A táj kedvező kirándulólehetőséget is kínál a környéket megismerni vágyók számára, bár kétségtelen, hogy a települést a Nitrogénművek Rt. nagykapacitású műtrágyagyárának építményei uralják és első pillantásra nem tűnik vonzónak az idelátogatók számára. Pétfürdő jelenkori története azonban elválaszthatatlan a gyárban előállított, egykoron világhírű "Pétisó" történetétől.
A PMTE által működtetett Sportközpontban működik Veszprém megye egyetlen műjégpályája, mely télen hosszú évek óta már szinte fél Dunántúl közkedvelt találkozóhelye.
A helyi művelődést a kiválóan működő, szakköröket foglalkoztató Közösségi Ház és Könyvtár biztosítja.
A nagyközség utcáin sétálva szembetűnő, hogy a múltja igen fiatal. Régészeti csodáink és a régmúltat idéző épületeink nincsenek. Egyetlen kézzelfogható darabja a környék múltjának a település határában található hadiút egy feltárt szakasza a hozzá tartozó római gáttal.
Levéltárakat kutatva nyílik csak meg a régmúlt. Itt van a honfoglalás kori Petyu-mező, ahol Ősbő vezér Százhalomból elindulva és Veszprém meghódítására készülve három napig pihentette seregét. Pét (Peyt, Péth) falut és azonos nevű patakja mentén álló vízimalmait már 1082 óta oklevelek említik, főként malomjogi, vízduzzasztási viták kapcsán. 1244-ben szentelik fel Keresztelő Szent János tiszteletére a falu templomát.
